A szerkesztőség anyák napi ajándéka

2024. május 5. 09:38 | Bere Mátyás

Újságíróink egy-egy irományt rittyentettek anyák napjára, hogy akinek olvasni támad kedve, annak szolgáltassunk egy-egy történetet, amellyel szórakoztathatja, esetleg nosztalgiába ringathatja magát. Fogadják szeretettel!

 

 

Mindent köszönök, anya!

 

Aaanyaaa, aaanyaaa!!! Anya, a macimat akarom! Anya, most úgy meséld, hogy… Anya, ha ez a fogam is kiesik, akkor már nagylány leszek? Anya, lééégyszi, azt a mintás iskolatáskát. Anya, ugye megvarrod a tündérszárnyamat? Anya, elmehetek veled? Anya, jössz értem? Anya, bejönnél még egy kicsit? Anya, ezt hogy kell felvenni? Ebben hogyan lehet járni?

Igazán bízhatnál bennem, anya, nem vagyok már gyerek! Ez az én döntésem! Igen, pont ő tetszik. Miért? Most mi lesz velem? Anya, ő az igazi! Szeretem és vele megyek. Persze, hogy látjuk egymást, nem a világ végére költözöm.

Anya, anya, képzeld, anyuka leszek, és te meg nagyi! Ne aggódj anya, fiatal vagyok, bírom, és legalább együtt nőnek fel… Mindhárman. Nem, anya, nincsen semmi baj, csak tudod, a kicsik. Tényleg megtennéd? Csak pár napra, hogy legalább egyszer kialudjam magam.

Bizony, anya, ezt is tudják, pedig még csak ovisok! Anya, képzeld, ezt rajzolta. Ott állt a színpadon. Képzeld, első lett a matekversenyen! Képzeld, kajaktúrázik és biciklitúrázik. Igen, felvették őket, sokat kell tanulniuk, de ügyesek!

Képzeld, anya, szerelmes és ő is! Nem, anya, még nem nősülnek meg, de majd annak is eljön az ideje…

Anya, mi történt? Mi van veled? Anya, ne add fel! Segítünk, és te erős vagy. Látod, milyen szépek a fák, csak gyönyörködj bennük nyugodtan, lassabban tolom a kerekes székedet.

Ugye tudod, hogy szeretlek! Mindent köszönök, anya!

 

Mikóczy Erika 
 


 

Anyu, a tigris

 

Amikor 1988-ban egy idősebb zenekar átszippantotta az énekesünket és a dobosunkat, nagyon rosszul esett. Anyu is a szívére vette a dolgot. Ráadásul épp abba a fodrászatba/kozmetikába járt, ahol az idősebb zenekar énekesnője kozmetikus volt.

Egyszer a nővérével ment hajat vágatni. A nővérének már a haját szárították, ő meg még várt a sorára. Majd egyszer betoppant az idősebb zenekar énekesnőjének a 13 évvel fiatalabb billentyűs barátja, akinek elkezdte a haját mosni. Akkor Anyu odaszólt a haját szárító nővérének: „Te is szoktad Janika haját mosni?”.

Persze mindenki értette, csak a nővére nem, mert a fülébe zúgott a hajszárító. „Mi van?!!”, kérdezte. Majd a hajmosó-énekesnő izomból rávágta: „Azt kérdezte, <<Te is szoktad Janika haját mosni?!!>>”. Azt követően Anyu jól összeveszett a nővel. Összeveszett miattunk, a 16 éves gyerekek miatt. Mindig a szívén viselte a szenvedélyeimet.

Közben az új énekessel a mai napig jóban vagyok. Azóta a szegedi szimfonikusok fuvolistája. Aki lelépett, idővel a Vidám vasárnap egyik vidám énekese lett. 

 

Such Tamás

 


 

Hajthatatlan kamasz

 

Minden anyák napja különleges kell, hogy legyen. Természetesen az emléktáramból kibányászott darab is az volt. Anya a konyhában tüsténkedett, én egy muskátlival érkeztem meg. Félszegen, mert elhúzódó buta vita alakult ki köztünk, mely már másfél éve tartott. – Fogadd szeretettel! – mondtam, de addigra őt már rázta a zokogás. Többet nem tehetek gondoltam, kifordultam és hirtelen ötlettől vezérelve, összecsörögtünk egy találkozót a haverjaimmal. Mikor lesz ennek vége? Tényleg ekkora lenne a baj köztem és közte? Mit rontottam el? A saját anyám miért nem akar szeretni? Gondolatok cikáztak, jöttek-mentek. Egy év múlva már nyoma se volt a köztünk lévő háborúságnak. Az a muskátli is már régen a múlté volt. A harag is elvirágzik. Boldog anyák napját a hajthatatlan kamaszokat nevelő, elkeseredett édesanyáknak!

 

FA

 


 

Virág, ölelés, köszönet

 

Virág, ölelés, köszönet a lemondásokkal teli életűeknek. Virág, ölelés, köszönet a lehetetlen helyzetben is küzdőknek. Virág, ölelés, köszönet a kérges kezűeknek. Virág, ölelés, köszönet a sírásukat is eltakaró mosolygóknak. Virág, ölelés, köszönet a csak mákos tésztát evőknek, és virág, ölelés, köszönet a lyukas ruhákat is megvarróknak. Virág, ölelés, köszönet a kitartóknak. Virág, ölelés, köszönet az éhező enni adóknak. Virág, ölelés, köszönet a gondjukat is cipelő gondunkat megoldóknak. Virág, ölelés, köszönet a testvéremnek, Medovarszkiné Molnár Piroskának. Virág, ölelés, köszönet a nagymamáimnak, Juhász Ottíliának és Mádai Magdolnának. Virág, ölelés, köszönet édesanyámnak Káli Piroskának. Testvéremnek virágot és ölelést, köszönetet: amiért nevelt maga mellett. Virágot, ölelést, köszönetet nagymamáimnak: az életünkért. Virágot és ölelést, köszönetet édesanyámnak: gondoskodó, féltő szeretetéért. Virág, ölelés, köszönet a nehéz életű szép életet biztosítóknak. Virág, ölelés, köszönet az anyáknak, nagymamáknak, leánytestvéreknek.

 

Csiffáry Zsuzsanna

 

 
 

Felnőttfejjel – gyerekfejjel

 

Gyerekként reggelente nem láttam gyakran a szüleimet, anya „egészségügyis”, apa pedig mérnökként dolgozott, így mire én felkeltem, ők már javában a pénzt keresték. Anyáék jelenléte mégis reggel volt számomra a legfontosabb, hiszen az a fajta gyerek voltam, aki nem reggelizett, csak akkor, ha elé rakták.

Abban hatalmas szerencsém volt, hogy anci nagyjából 5510 reggelen keresztül változatos finomságokat pattintott a konyhaasztalra, kb. egyhuzamban. Amikor gimibe kerültem, egy nagy törés volt az életemben a finom reggelik hiánya. Hétvégente, mikor hazajártam, még ha a kolis reggelit idéző étel került az asztalra, akkor is sokkal jobban ízlett otthon. Arra csak később jöttem rá, hogy nem a reggeli hiányzott igazán, hanem ők maguk.

Most, felnőttfejjel azt gondolom, hogy anyunak az otthonteremtő képessége az, ami miatt a leghálásabb vagyok és voltam. A rutinba és a szokásokba csempészett szeretet és hála az, ami jellemzi őt. Mindig azt mondja: nem ti akartátok magatokat, mi akartunk titeket, ezért örökké hálásak leszünk értetek.

Többek között a reggeli volt a hála és a szeretet, a ráadás, s miközben azt hittem mindent elveszítünk, te maradtál, aki nem hagyta kihunyni a fényt. Kösz anci! Válaszul a gyakran ismételt kijelentésedre pedig azt mondom: jó gyerekkort adtál, jó apát választottál, jó volt minden és érzem a háládat minden egyes nap.

 

Bere Mátyás

 

További programok »

FEL