Tavaly ősszel a holokauszt 80. évfordulója kapcsán a könyvtár és a Europe Direct Békés három előadásból álló sorozattal emlékezett meg az európai zsidóság történetéről. Komáromi István kalauzolásával az érdeklődők október három hétfőjén végigkísérhették a zsidóság másfél évezredes történetét az ókortól 1945-ig. Most a három rész kiegészítőjeként, a numerus clausostól napjainkig kiterjesztve tekintette át a zsidóságnak a magyar történelemben és kultúrában játszott szerepét.
Komáromi István – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A mai előadást nem a holokausztra hegyeztem ki, hanem arra, hogy milyen fontos szerepet játszott a zsidóság a két világháború között a hazai gazdaságban, társadalomban, kultúrában, művészetben – mondta. – Az antiszemitizmus, mondhatni új hulláma 1918-tól elindult, majd 1938-tól, az első zsidó törvény hatályba lépéséve drámai fordulatot vett. Ami végül is 1944-45-ben a magyarországi zsidóság nagy részének elpusztításához vezetett.
Továbbá beszélt arról is, hogy a megmaradt zsidóság milyen szerepet játszott a kommunista rendszerben, majd a rendszerváltásra és a jelenkorra is kitért; véleménye szerint a mai zsidóságnak is még mindig komoly és abszolút pozitív szerepe van hazánk életében is.
Galéria
– A hatvanas-hetvenes években szocializálódva ez a téma engem nem érintett meg, mivel annak a világnak az volt az előnye, hogy különösképpen ezzel nem foglalkozott. Attól függetlenül az nem igaz, hogy a magyar holokausztról ne tanítottunk volna az iskolákban. Ma már tudom, hogy az egykori kedvenceim közül, akár a rockzenekarokban is számos zsidó származású zenész muzsikált – fogalmazott.
Az előadás az LGT első lemezéről, az Egy dal azokért, akik nincsenek itt-tel kezdődött, miközben Komáromi István a zsidó építőművészek remekeit vetítette le.
