Interaktív fejlesztések a gyulai Erkel Ferenc Emlékházban

2022. február 19. 07:26 | Papp Ádám Sándor

Látványos fejlesztések teszik a jövőben még emlékezetesebbé az Erkel Ferenc Emlékház látogatását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi Ágoston Programjának 8 millió forintos, és a gyulai önkormányzat 900 ezer forint értékű támogatásával a kiállítás digitális eszközeinek cseréje mellett olyan interaktív fejlesztéseket hajtottak végre, amelyek még élményszerűbbé teszik a tárlat megtekintését.

Eredeti Erkel-relikviákkal bővült a gyulai Erkel Ferenc Emlékház 2011 óta látható kiállítása. Erkel Ferenc aranykoszorúját az 50 éves jubileumára kapta a nemzet ajándékaként. A Bartseh Gusztáv ötvös készítette színarany műtárgy 525 gramm súlyú, jobb oldalán 25, a bal oldalán 24 tölgyfa levél található, közepén a két szálat összekötő lantot 50 darab gyémánt dísziti. A tárgyat Erkel Rezső ajándékozta a gyulai múzeumnak 1906-ban. A históriák szerint a szovjet felszabadító csapatok 1956-ban a helyi városháza kifosztása során minden relikviát magukkal vittek, kivéve az aranykoszorút, amelyet a feltört páncélszekrény tetején egy cipősdobozba rejtettek el.

 

 

A másik relikvia az Erkel-kotta, egy 1849-es kézirat. Ezt a zeneszerző 1849 Újév napján, Pesten dedikálta Marczibányi Mária számára, mint "igaz Tisztelője". Ritka, hogy ennyi idő után kerüljön elő a nagyközönség számára addig ismeretlen kézirat, ráadásul olyan műfajban, amely nem jellemezte a szerző munkásságát. "A dal szívből ered, s szívhez vágy újra" kezdetű kéziratot 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolták meg az Erkel Ferenc Múzeum gyűjteménye számára.

 

A relikviákon túl egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel és egy zenélő paddal bővült mintegy 9 millió forint révén az Emlékház felszerelése – erről már az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője beszélt. 

– Az emlékház digitális fejlesztésének egyik legizgalmasabb eleme az okostükör. Mi vettük fel a felvételeket, a munkatársak készítették a szoftvert. Itt Erkel Ferencen túl, a zeneszerző életéből jelennek meg érdekes és izgalmas személyiségek "szellemformában". A látogató azon túl, hogy a tükörben önmagát látja megtekintheti ezeket az alakokat. Erkel Ferenc munkásságát végigkísérve úgy készítettük ezt el, hogy a látogató karmesteri mozdulatokkal navigáljon és a szereplőket így váltogathassa – emelte ki Fábián Tamás.

A pénteki átadó ünnepségen a térség országgyűlési képviselője örömét fejezte ki az újabb fejlesztésnek. Kovács József emlékeztetett: a városvezetés rendkívül fontosnak tartja Gyula híres szülötte emlékének őrzését, a közelmúltban például felújították az Erkel-teret és a zeneszerző szobrát is.

Gyula polgármestere hangsúlyozta: az önkormányzat elkötelezett a város kulturális fejlesztése és a helyi értékek gyarapítása mellett.

– Gyula a kultúra magyar városa. Több olyan kiállítóhelynek is a tulajdonosa és működtetője, amelyek országos vagy akár európai hírűek. Az Erkel emlékház mindenképpen nemzeti kincsnek számít. Ez egy nagy felelősség abban az értelemben, hogy ezeket a kulturális értékeket megmutassuk és átadjuk, ezzel gyarapítva az ide látogatók műveltségét. Ehhez pedig az kell, hogy mindig figyelemmel legyünk, hogy melyek azok a kortárs eszközök, amelyeket az adott korszak emberei tekintetében hatékonyan lehet felhasználni és élményszerűen lehet átadni a kulturális értékeket, információkat. Azt gondolom, hogy büszkék lehetünk arra, hogy az Almásy-kastély beruházásával mi úttörők vagyunk Magyarországon ezen kortárs eszközök és felületek alkalmazásával, használatával kapcsolatban – emelte ki Görgényi Ernő

 

 

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, két nagy célt tűztek ki a közelmúltban: tudatosítsák, hogy a kultúra támogatása, a magán mecenatúra polgári erény; és hogy a következő parlamenti ciklusban induljon meg a vidéki múzeumok átfogó fejlesztési stratégiájának kidolgozása.

– A gyulai kiállítóhely fejlesztése példaértékű. Ugyan mintegy 9 millió forintból hajtották végre, mégis jelentős előrelépés, hiszen folyamatosan fejleszteni kell a múzeumi tartalmat úgy, hogy azzal a fiatalokat is meg lehessen szólítani, amely hatalmas kihívás. A mai világban a vidéki múzeumok értékközvetítésére hatalmas szükség van, hiszen a lokalitások felértékelődését jelentik, amire a globális térben szükség van  – fogalmazott L. Simon László.

A főigazgató hozzátette: az Európai Unióban lakosságarányosság tekintetében Magyarország fordítja a legtöbb forrást a kultúrára, az elmúlt 12 évben is számos nagyléptékű identitáserősítő fejlesztés valósult meg országszerte.

 

További programok »

FEL