A tárlat a biedermeier időszak forradalmi gondolkodásának nőkre gyakorolt hatásairól mesél; arról, hogyan váltak a nők öntudattal és akarattal bíró önálló személyekké, hogyan került előtérbe az anyaság, s lett a korábbiaknál fontosabb a gyermekek személye.
Megyesi Balázs művészettörténész, műtárgyszakértő nyitotta meg a kiállítást, aki kiemelte, hogy olyan képek vannak ezen a tárlaton, amelyeket korábban még senki nem látott. Hozzátette, hogy a kiállítás témája is rendkívül aktuális, hiszen egy olyan forradalmi időszakról van szó, amelyből tanulni is tudunk.
– 19. században járunk, tehát a 150 évet már meghaladjuk, a 200 évet pedig már karcolja néhány tárgy. Ez egy jó kor, de úgy gondolom, hogy nem a kor a legfontosabb ezeknél a tárgyaknál, hanem a minőség. Mindegyik nagyon magas minőségű tárgy, a kurátorok nagyon szép munkát végeztek, mert egy picike térbe varázsoltak egy polgári hangulatot – fogalmazott a műtárgyszakértő.
Amíg a kor gondolkodását mai eszközök segítségével igyekszik átadni, természetesen korabeli alkotásokat is jelentős számban jelenít meg a kiállítás. Prágai Adrienn, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze elmondta, hogy a négy berendezett teremben női sorsokon keresztül mutatják be, hogyan is alakult a magyar nők élete Kossuth, Széchenyi, Petőfi és a haza legnagyobbjainak korában.
– A kiállításban van egy főszereplőnk, Teleki Blanka, aki megelevenedik és köszönti a látogatókat, aztán az ő történetét fűzzük bele a termek tematikájába is. Van egy kártyás interaktív játékunk, ahol a korabeli etikettet ismerhetik meg a látogatók, a legyezőnyelvet is megmutatjuk az érdeklődőknek, illetve van egy VR szemüveges installáció, ahol mai kortárs irodalmi alakok, szerzők olvasnak fel saját műveikből – fejtette ki a művészettörténész.
A több mint hatvan tárgyat és korabeli enteriőrt bemutató tárlat 2026. június 28-áig tekinthető meg a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont első emeleti időszaki kiállítóterében.
Galéria
